Fény-év-szakok

Egy kis szösszenet, amit órán írtam. :) Gondolom, mindenki megtalálja a közös pontot, ahogy az évszakok is kikövetkeztethetők. :D

A kabát ellenére felteszem a napszemüvegem. Percek múlva már melegem van. Az éledő természet illata bekúszik az orromba, engem is felébresztve. A tekintetem az ablak felé kúszik, figyelmem elkalandozik az előadásról. Már tündérekkel táncolok a napsütésben. Csábít a fény.
***
Mezítláb lépek a harmatos fűbe. A méhek döngicsélésére suttogva válaszolnak a virágok. A napsugarak simogatják mezítelen karomat. A Nap felé fordítom arcom, lehunyt szemhéjamra színeket vetít a fény.
***
Az elhúzó vonat zaja után újra csak a száraz levelek ropognak lépteim alatt. A természet fura borotvát használ – a fák egyre jobban kopaszodnak. Csupasz ágakkal nyújtóznak a szürke ég felé. Kevés a fény.
***
A csípős hideg ellen védekezve vastagon felöltözöm. A varjak károgva köröznek felettem. Az acélszürke felhőkből kristályos hópelyhek hullnak. Aztán kisüt a Nap. Bármerre nézek, mindent fehér takaró borít, felerősítve a napsugarakat. Vakít a fény.